... idén speciel pontosan Áron születésnapján. A(z egyik) nap, amikor csokit eszünk. Nem sok ilyen van, ugye. Radikál femili. Ráadásul ezt a csokit először...
... kőkemény, verejtékes munkával kell megkeresni a kertben. Normál üzemmódban a sajátunkban, idén Kesztölcön.
Idén (sem) futotta túl nagy kreativitásra, ami a festett tojásokat illeti, zutty bele a hagymahéjba, oszt kész. De annyira édesek, merthogy nekik tökmindegy. Mit nekik, hogy néz ki a cucc, ők imádnak tojást gyűjteni.
Például így. Mintegy mellesleg fogadják szeretettel, kedves olvasóink, a kesztölci panorámát.
A nap ünnepeltje a kalács-felhozatallal: én gyúrtam őket, Zsóka sütötte. A sima fonottnak nem találtunk formát, úgyhogy kicsit ellapult, de attól még nagyon jó volt. Az a hátsó, kicsit elbújt kerek viszont tökéletes lett. A sonka idén nem volt nagy szám, brühühű, éppen csak ehető. De nem panaszkodom, egye csuda, mert pl. amikor a munkatársaim megjöttek Barcelonából, akkora darab serrano sonkát kaptam, mint a fejem. Különben is, mentem volna el idejében vásárolni.Kris mindenesetre minden egyes évben viccesnek találja, hogy nekem a húsvét a sonkazabálással egyenlő, mintha nem tudná, hogy nem mindenki nőhet fel olyan családban, ahol hemzsegnek a papok és apácák, mi több, még egy püspök is akad.
Újhagyma volt.
Ezt, mint fontos infót, még muszáj volt idebiggyeszteni.
De amúgy meg csak írogatok f.ságokat, mert nehéz, nehéz, nehéz húsvét volt. Két napra rá volt apu búcsúztatása.
Megjegyzések